Mivel a születés élet-halál kérdése, a világrajövetelünk során szerzett tapasztalatokra alapozzuk a későbbi túlélő-stratégiánkat. Az alábbiakban néhány születéstípust ismertetek Deike Begg (1999) Rebirthing-légzéssel szerzett tapasztalatai alapján.

Gyors szülés
A gyorsan születettek mindent szeretnek gyorsan csinálni, és türelmetlenek lesznek, ha várniuk kell. Mindenhol a leghatékonyabb megoldást keresik, és a kényszerű kitérők szorongással és feszültséggel töltik el őket. Arra kell odafigyelniük, hogy a kitartó munkát igénylő feladatokat se adják fel.
Elhúzódó vajúdás
Ahol a szülés folyamata valamilyen akadály révén lelassult, és a babának küzdenie kell a kijutásért, ott az egyén a későbbiekben is azt éli meg, hogy mindenért meg kell küzdenie, hogy az élet egy harc. A születés körülményeitől függően tovább színezheti a képet, hogy az illető a folyamatos reménytelenség és tehetetlenség állapotában éli-e le életét, mások segítségére várva, vagy egyszerűen a kitartást és a türelmet viszi tovább az élményből.
Császármetszés
Ebben az esetben a babának nem kell küzdenie, így látszólag ez a születés legkényelmesebb módja. De.
Az anya és az orvos időbeosztásához igazított (elektív) császármetszés esetén – tekintve, hogy semmi jele annak, hogy valami változás fog történni, nem indulnak meg a szüléssel járó hormonális változások, méhösszehúzódások – a gyermeket óriási sokként éri a minden átmenet nélküli váltás az anyaméh biztonságos, meleg, puha közegéből a rideg külvilágba. Ez félénkséget, önbizalomhiányt okoz a későbbiekben, azt az érzést, hogy „egyedül nem szabad csinálnom semmit”. Az ilyen gyerekeknél elég komoly szeparációs szorongás figyelhető meg.
Más a helyzet azokban az esetekben, ahol a baba készenállása szabja meg a folyamat elindulását és az anya és a magzat is küzd a megszületésért. A császármetszés itt azt a mintát jelzi, hogy „csinálom a dolgom, ahogy tudom, és ha valami nehézség adódna, úgyis történik valami, ami kihúz a pácból.” Ezek az emberek nagyon szerencsések az életben, hiszen valahol mélyen tudják, hogy úgyis minden jóra fordul.
Farfekvéses baba
Ezek a gyerekek rossz irányban helyezkednek el és később is jellemző lesz az életükre, hogy rossz irányba mennek, rossz döntéseket hoznak. Gyakran csak 35-40 éves koruk után találják meg a helyüket a világban, addig zsákutcákban, kerülőutakon kóvályognak, állandóan eltereli valami őket a helyes útról.