Arról már írtam, hogy a születés mintázata és a személyiség összefügg. Ennek sok oka lehet, és sokféleképpen magyarázható, de számomra nagyon érzékletes modellt alkotott Stanislav Grof a Sűrített Élmény (Condensed Experience) Rendszerével. Ebben azt az – egyébként más pszichológiai iskolák megfigyelései által is igazolt – pszichés működést ragadta meg, hogy egymáshoz hasonló tapasztalatok mentén éljük az életünket és tulajdonképpen ez a specializált összeválogatás adja a személyiségünk összességét.
Ő ezt így magyarázza:

„Az érzelmileg releváns emlékeket nem elszigetelt lenyomatok mozaikjaként tároljuk a tudattalanban, hanem összetett, dinamikus konstellációként. (…) A COEX-rendszer érzelmi töltésű emlékekből áll, amelyek életünk különböző korszakaiból származnak, és amelyek hasonlítanak egymásra az érzelmi minőségek vagy az általuk okozott testérzések terén. Minden sűrített élménynek van egy alaptémája, amely minden egyes rétegét áthatja és a közös nevezőjét jelenti. Az egyes rétegekben az alaptéma különböző variációit találjuk meg, amelyek az illető életének különböző szakaszaiban történtek. Egy konkrét egyén tudattalanja több sűrítettélmény-rendszert is tartalmazhat. Ezek száma és központi témák természete meglehetősen eltér a különböző embereknél.” (Grof, 2008, pp.51-52.)

Ez körülbelül annyit tesz, hogy amilyen a kezdet, olyan a folytatás, mert az első intenzív, érzelmileg jelentős tapasztalat határozza meg a későbbi ingerek fogadását és értelmezését. Ezért lesz a születés olyan alapminta, egy olyan erős alapélmény, amihez hozzárendelődnek a később életesemények és érzelmi élmények.

„Minden sűrítettélmény-konstelláció a születés traumájára rakódik rá, és annak egyik vonatkozásához kapcsolódik. A biológiai születés élménye olyan összetett jelenség, és olyan gazdag érzelmekben és testérzésekben, hogy prototipikus formában tartalmazza a legtöbb elképzelhető sűrítettélmény-rendszer elemi témáit.” (Grof, 2008, 53.o.)