Richard Tarnas szerint a Grof által leírt születési fázisok (alapvető perinatális mátrixok, BPM-ek) megfeleltethetőek bizonyos planetáris energiáknak. (dr. Kevin Prosnick, Inner Door, 1996)
A BPM I. – azaz amikor a magzat primér egységet él meg az anyával a kontrakciók beindulása előtt – neptuni energiát képvisel. Ha ez pozitív élmény, megtapasztalható a kozmikus egység (ez esetben a Jupiter “finomhangolja”), ha negatív, és démoni jelenségeket kénytelen a magzat megélni (Grof szerint) karmikus okokból , akkor a Szaturnusz is fényszöget ad a Neptunuszhoz. A Szaturnusz/Neptunusz hatás érvényesül a következő szakaszba lépéskor is, amikor elindulnak a kontrakciók, azaz a baba szorongató hatásnak van kitéve. Értelemszerűen emiatt az egész BPM II (fájások már vannak, kiút még nincs) teljesen a Szaturnusz uralma alatt áll, alapmintaként minden olyan kellemetlen élethelyzethez, ahol az ember passzív és tehetetlen. A szülőcsatornán való áthaladás (BPM III) a halál és újjászületés harca, nagyon intenzív testi ingerekkel, emiatt a Plútót rendelhetjük hozzá. Mivel a IV. BPM a világrajövetel aktusát írja le, az anyai testből való kiszakadást, és egyfajta megszabadulást, a szülőcsatornából való kilépés – kirobbanás – uránuszi analógia.