Az anya-magzat kapcsolatanalízis nem pszichoanalízis. A képzés során deklarált cél volt, hogy a várandós mamáknak támogatást nyújtsunk ahhoz, hogy magzatukkal kapcsolatba léphessenek – egy sokkal mélyebb szinten, mint amire egyedül képesek lennének -, de nem végzünk feltáró terápiát. Nem kell attól tartani, amitől egy kismama ír:

…nagyon nem szeretném túllihegni a babavárást,és nagyon mélyen szántó lelki analízist végezni!
Félek, ha mindent a gyökerénél meg akarok érteni, parázni fogok jóval több mindenen, mit érzek, mit nem érzek, csak egy kis beszélgetésre vágynék, nem a múltamban gyökerező problémák, régi szülőkonfliktusok előszedésére, stb. szóval nem akarom túlanalizálni magunkat, inkább megmaradnék az ösztönösség szintjén…

A pszichológiai munka mindig “szerződéskötéssel” kezdődik. Ez azt jelenti, hogy meg lehet határozni – így, ahogy ez a kismama tette – hogy mit szeretne és mit nem.
Azon kívül, hogy ezt a pszichológus maximálisan tiszteletben tartja, és nem fog “vájkálni”, az emberi psziché is úgy van kitalálva, hogy nem látja meg azt, amit nem akar. Ezt önvédelmi mechanizmusnak hívják, és nagyon (néha túl jól 🙂 ) működik.