A természetes szülés egyik képviselőjével 2004-ben készített interjút Rist Lilla, ennek összefoglalását közlöm itt, mivel nagyon érdekesnek találtam.

Odent eredetileg sebészorvosként dolgozott, így megvolt a “kívülálló” látásmódja ahhoz, hogy rácsodálkozzon orvoskollégái gyakorlatára. Kérdésére, hogy miért fektetik le a mamát, hogy miért repesztenek burkot, hogy miért vágják el oly sietősen a köldökzsinórt, azt a választ kapta, hogy mert ezt tanultuk. Másik elmélete a rengeteg beavatkozásról az, hogy ez egy agresszióra nevelő kultúra, és evolúciós előnnyel jár, ha a baba azonnal szembesül a durvasággal. Ezt az oxitocin mesterséges bevitele is támogatja, mivel a szeretethormonnak nevezett anyag külső bevitele meggátolja, hogy az anyai szervezet maga termelje. Ráadásul “a vérbe adagolt oxitocinnak egészen másféle hatása van, mint a természetesen termelődő anyagnak. A véráramba kerülő hormon erőteljes méhösszehúzódásokat okoz ugyan, de nem éri el az agyban lévő receptorokat, ezért a viselkedést nem változtatja meg.” (Kismama, 2004. szeptember, 25.o.)