Természetesen ez csak egy vicc. De mint minden viccnek, ennek is egy része igaz.

Egy vagy több kisgyermek mellett az anya joggal érezheti úgy, hogy nem tud a pocakjában fejlődő babára figyelni, legalábbis nem úgy, ahogy azt első gyermekénél megélte. Az anya-magzat kapcsolatanalízisre szánt időpont dedikált idő a kapcsolat aktív keresésére és fejlesztésére és ilyen értelemben olyan minőségi idővé válhat, mely a kapcsolatanalízis általános áldásos hatásai mellett csökkenti az anya bűntudatát a magzat elhanyagolása miatt.
Ezt egy édesanya így fogalmazta meg:

“Mivel Peti második gyermek, a vele való várandósságom alatt nehezebben sikerült kizárólagosan csak rá figyelnem a mindennapok teendői (Réka két éves volt akkor, mellette dolgoztam is) mellett.
Emiatt azt éreztem, hogy megrövidítem Petit, neki is járna, hogy számolgassak, tervezgessek, ábrándozzak, mint Réka esetében. Az, hogy az anya-magzat kapcsolatanalízis hozadékaként sikerült megtalálni a lehetőségét az intenzív, kizárólagos figyelemnek vele is, nagyon sokat csökkentett a bűntudatomon, hogy kevesebbet kap magzatként.”