Agyi funkcióink több, mint fele részt vesz a látás, mint érzékelés vezérlésében, ami jelzi jelentőségét, hiszen a túlélésünk múlik rajta. A látás – a hallás mellett – az az érzékszervünk, amely a veszélyt már messziről észleli. Az agykérgi folyamatok negyede a látásból származó információk feldolgozásával zajlik, a 12 agyidegből ötnek a részvételével.

Az agykéreg alatti területek végzik az információfeldolgozás 90%-át.  Nem csak mennyiségben érdemes figyelembe venni az agykéreg korlátozott kapacitását, de sebességben is. Míg az agykéreg 500-600 milliszekundum alatt dolgoz fel egy bitnyi információt, addig a limbikus rendszerben 50 ms/bit alatt történik az ingerületvezetés, azaz tízszer olyan gyorsan. Egy másodperc alatt 11 milliárd bitnyi információt dolgoz fel a kéreg alatti terület, míg a kéreg csak 50 bitnyi információval képes megbirkózni.

Az agykéreg, bár részt vesz a traumatikus élmények feldolgozásában (kell, hogy értsük, mi történik, meg kell, hogy tudjuk fogalmazni), a traumára adott stresszreakciók szabályozásában közvetlenül nem vesz részt. Valahogy utat kell találni a kéreg alatti területekhez a megnyugváshoz. Erre szolgál annak a pontnak a megtalálása a retinán keresztül, amit Brainspot-nak nevezett el a módszer feltalálója, David Grand.

A mellékelt ábrán jól látszik, hogy a félelem és agresszió érzéseiért felelős amygdala (kékkel) és a vegetatív reakciókat (pl. a fokozott szívverést, izzadást, szapora légzést vagy megdermedést, lefagyást) szabályozó agytörzs (brain stem) a zölddel jelölt prefrontális agykérgi területekről nem elérhető közvetlenül, csak a (sárgával jelölt) agrunális isocortexből. Ennek az agyterületnek az aktiválása azáltal lehetséges, hogy figyeljük, mi zajlik a testünkben. A testérzetek tudatosítása ezért óriási jelentőségű az önszabályozásban, bármelyik módszerről is beszélünk, legyen az mindfulness-alapú technikák, relaxáció, meditáció, vagy éppen Brainspotting.

(Forrás: Monika Gos képzései (Brainspotting Phase 1, Phase 2, Brainspotting Intensive)